udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
777
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 751-777
Névmutató:
József Attila
1998. június folyamán
Május utolsó napjaiban Ottawában tartotta ülését az 1984-ben alakult Kanadai Magyarságtudományi Társaság, melynek tagjai a magyarság kultúráját, történelmét akadémiai szinten kutatják. Titkárságuk a Torontói Egyetem Magyar Tanszékén van. Dr. Tari Andor, a Guelphi Egyetem professzora, a Kanadai Magyarságtudományi Társaság elnöke József Attiláról tartott előadást, a Nápolyi Egyetem tanára, Amadeo Francesco gyönyörű magyarsággal ismertette egyik legújabb, Erdéllyel foglalkozó tanulmányát, Dreisziger Nándor, a kingstoni Katonai Akadémia történelem tanára Sztálin 1939 és 1945 közötti, Erdélyre vonatkozó terveiről beszélt. A hivatalos publikációk között látott napvilágot Galántha H. Judit rövid összehasonlító tanulmánya a ladakhi és erdélyi szokásokról, a Kőrösi Csoma Sándor korára vonatkozó közoktatási hasonlóságokról. - 1999-ben a québeci Sherbrooke városka melletti Bishop Egyetem látja majd vendégül a Kanadai Magyarságtudományi Társaságot. /Galántha H. Judit: A Kanadai Magyarságtudományi Társaság konferenciája. = Nyugati Magyarság (Budapest, Montréal), jún./1991. szeptember 20.
A József Attila Alapítvány /Budapest/ döntött a lapok támogatásáról. Az erdélyi lapok közül az Erdélyi Híradó /Kolozsvár/ 5 millió Ft-os támogatásban részesült, viszont elutasították az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Ezredvég /Temesvár/, Falvak Népe /Bukarest/ és a tervezett RMDSZ /Kolozsvár/ pályázatát. /MTI/1993. december 8.
A Bákó megyei sajtóban újból támadni kezdték azt, hogy Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában tanulnak moldvai csángómagyar gyermekek, a lapok magyarosító összeesküvésről cikkeztek. B. Kovács András sorra kérdezte a Csíkszeredában, a József Attila Általános Iskolában tanuló csángó gyermekeket, akik elmondták, azért vannak itt, hogy magyarul, anyanyelvükön tanuljanak. Borbáth Erzsébet magyartanárnő meglepődve olvasta, hogy magyarosítási folyamat zajlik, hogy román gyermekeket kényszerítenek arra, hogy magyarrá legyenek. Hangsúlyozta, hogy a szülők szabad akaratukból hozták ide gyermekeiket, továbbá a román újságíró az ő szavait is idézte, holott nem is járt náluk, az iskolában az újságíró. /B. Kovács András: A magyarosítás újabb esetei. = B. Kovács András. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./1994. március 15.
Markó Béla József Attila-díjat kapott. A díjat Mádl Ferenc művelődési miniszter adta át Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./1994. április 2.
Marosvásárhelyen a volt Kossuth Lajos utcában van az Aranka György könyvesbolt, amely a József Attila Alapítvány segítségével indult. A minimális nyereség az Aranka György Alapítványhoz folyik be, amelynek célja az erdélyi magyar irodalom és művészet támogatása. A budapesti kiadókon /Püski, Európa, Móra, Pesti Szalon/ kívül a pozsonyi Kalligram, az újvidéki Forum és természetesen a marosvásárhelyi Mentor Kiadó könyvei is kaphatók. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./1995. június 21.
Hatvanesztendős korában elhunyt dr. Binder Pál brassói történész /sz. Botfalu, 1935. márc. 15./ Erdély történelmének kutatója. Az utóbbi időben a gundelsheimi, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a szegedi József Attila Tudományegyetem vendégprofesszora volt. Néhány hete beszélt befejezés előtt álló, ezeroldalas tanulmánykötetéről, kutatói terveiről. Íróasztalán maradt, befejezetlen munkái között van Az erdélyi havasok története és a Történelmi hely- és családnevek című műve. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 21./1995. október 3.
Okt. 3-án díszdoktorrá avatták a szegedi József Attila Tudományegyetemen Cs. Gyimesi Éva professzor asszonyt, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének vezetőjét. Cs. Gyimesi Éva kötetei, tanulmányai, esszéi ismertek, ő hívta életre a Collegium Transsylvanicum Alapítványt és ő vezeti az erdélyi magyar tanárok továbbképzését. Díszdoktorrá avatása után "Két kultúra peremvidékén. Tudomány és egyetem a kisebbségi létben" címmel tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1995. november 7.
A Nagyváradon élő F. Diósszilágyi Ibolya /sz. Makó, 1918. júl. 20./ beszélt életéről, kéziratokkal tornyosuló íróasztalánál. Még sok terve van. 1994-ben jelent meg Juhász Gyuláról szóló tanulmánykötete /Költő a Holnap városában. Juhász Gyula nagyváradi évei, Literátor, Nagyvárad, 1994/, 1995-ben A csillagot virágzó fa című mesekönyve. Tervei között szerepel, hogy József Attiláról írjon, továbbá szeretné megörökíteni tanügyi élményeit, ezenkívül egy fogalmazási példatárat is össze akar állítani. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 7./ 1996. január folyamán
Cs. Gyimesi Éva tanszékvezető 1995. okt. 3-án tartotta meg előadását Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen, abból az alkalomból, hogy díszdoktorrá avatták. Beszédében kifejtette, hogy a diktatúra alatt "a tudományművelés és az egyetemi élet gazdasági feltételei majdhogynem visszafordíthatatlan romlást szenvedtek, nagyobbat, mint bármelyik más trianoni utódállamban." A létfontosságú információáramlás és a modernizáció ezért még hosszú ideig akadályokba ütközik. - Cs. Gyimesi Éva szerint azok a kivételes személyiségek, akik a nemzetközi tudományos élet centrumaiig előrejutottak, kevés figyelemre számíthatnak az ún. "magyar tudományosság" mérvadó köreiben. Az ilyen értékrend árnyékában ritkán jelenik meg kritikai reflexió. "A kisebbségi élet íratlan törvénye tiltja a kritikát." A kritikus szellem "az egymást éltető kollektivista ideológiák nyájmelegében fuldoklik." Cs. Gyimesi Éva idézőjelbe teszi: "magyar tudományosság", mert a németen kívül ez más nyelvre lefordíthatatlan, összemossa a tudomány és tudománynépszerűsítés műfajait. Az erdélyi tudományos élet képviselői ritkán vállalják a megmérettetést román és német nyelven, ez szerinte bezárkózás, elszigetelődés. - A tanszékvezető az erdélyi magyar egyetemről is különvéleményen van. Azt fejtegette, hogy az egyetemszervezés és -vezetési tapasztalatok teljes hiányáról kell beszélnünk: a folytonosság Trianon után megszakadt és szerinte azóta sohasem állt helyre. A két világháború között csak egy tanszék volt, Kristóf Györgyé. A bécsi döntés után anyaországi professzorok érkeztek. Az 1959-es egyesítéssel a kontinuitás megszakadt. /Cs. Gyimesi Éva: Két kultúra peremvidékén. = Tiszatáj (Szeged), jan./ 1996. március 15.
Márc. 15-e alkalmából kiosztották a Kossuth-díjat és a többi díjakat, ezekben erdélyiek is részesültek. Kossuth-díjat kapott Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató, Széchenyi-díjat dr. Jakó Zsigmond történész, az MTA tiszteletbeli tagja, József Attila-díjat Balla Zsófia kolozsvári költő. Újságírói életművük elismeréséért Aranytoll kitüntetésben részesült Gáll Ernő, a kolozsvári Korunk nyugalmazott főszerkesztője /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ és Kalapis Zoltán, az újvidéki Magyar Szó nyugdíjas főszerkesztője. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 16./ Cs. Gyimesi Évának, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének vezetője a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje /polgári tagozat/ kitüntetést adományozták. A Szabad Sajtó Alapítvány díjában a marosvásárhelyi Látó és a pozsonyi Kalligram szerkesztősége részesült /Új Magyarország, Magyar Hírlap, márc. 16./ 1996. május 21.
Megjelent a gyergyószentmiklósi Művelődési Kalauz című kulturális lap 21. száma. Az irodalmi beállítású lap hasábjain Cseres Tiborról, József Attiláról és a költészet napjáról lehetett olvasni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ 1996. augusztus 4.
Aug. 4-én zárta kapuit a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson az Irodalmi Tábor, résztvevői szegedi és kolozsvári diákok voltak. Szó volt a modern magyar irodalom olyan irányzatairól, mint a hermeneutikai irányzat vagy a dekonstruktivizmus. A megjelentek "meghaladva megőrizni" kívánják az irodalmat alkotó művek szellemiségét. A tábort a szegedi József Attila Tudományegyetem és a kolozsvári egyetem filológia karán működő csoportok szervezték. A két csoport között együttműködési szerződés van, adott tájékoztatót Sántha Attila, a táborozás gondolatának egyik támogatója, ennek keretében az Előretolt Helyőrség szerzői Szegeden léptek fel, ugyanakkor április elején a szegediek jöttek Kolozsvárra. Most a hermeneutikai iskola hívei voltak jelen és a "dekonosok", vagyis a dekonstruktivisták és a konstruktivista irodalomszakértők együtt, ez az Odorics iskola. Egyébként Odorics Ferenc lesz a legközelebbi meghívott. A táborban volt egy másik kapcsolódási pont, a szegedi posztmagyar irodalomírás és az erdélyi "transzközép" közötti párbeszéd. /Kisgyörgy Réka. Híd Árkoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./ aug. 5.1996. december 6.
Dec. 6-án Nagyszalontán a helyi Arany János Művelődési Egyesület rendezésében emlékeztek Erdélyi József költő születésének századik évfordulójára. Dánielisz Endre, az egyesület tiszteletbeli elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Medvigy Endre budapesti irodalomkutató tartott előadást a Nagyszalonta határában született költőről. Erdélyi József a magyar líra meghatározó személyisége lett, a harmincas évek elején a költészet megújítójaként ünnepelték. Lírájában a népköltészet elemeinek beemelése újszerű megoldásnak tűnt. Útkeresése 1937-ben szerencsétlen fordulatot vett, megjelent egy antiszemita verse, később ő maga is megbánta tettét. Medvigy Endre szerint a 20. századi legnagyobb magyar költők között kell számon tartanunk, hisz olyan költők próbálták utánozni, mint József Attila, Illyés Gyula és Szabó Lőrinc. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./ Erdélyi József /Újbátorpuszta, 1896. dec. 30. - Budapest, 1978. ok. 4./1997. február 26.
Lugoson a magyarság száma 5000 körül mozog, a lakosság 11 százalékát alkotják. 1972-ben alakult meg az irodalmi kör a városban, első elnöke Berinde György volt. A József Attila Irodalmi Kört több mint húsz éve Fülöp Lídia író-költő vezeti. A 25 éve létező kör 1976-ban került a mélypontra, emlékezett a múltra Fülöp Lídia, amikor Udvardy György, a kör alelnöke Temesvárra költözött, majd Berinde György a város népszínházába ment át. 1977-től havonta, 1984-től pedig kéthetente jönnek össze. 1990 óta az RMDSZ székházában tartják üléseiket és felvették Szombati Szabó István nevét, aki lugosi református lelkész és költő volt. Rendszeresen meghívnak írókat, egyetemi tanárokat és másokat az egyes ülésekre. Idén megjelentetik a kör tevékenységét összefoglaló Krónikát. Január 29-i ülésükön emlékeztek meg a kör negyedszázados fennállásáról. Többek között Graur János, a Temesvári Új Szó főszerkesztője mondott beszédet, emlékezett a diktatúra időszaka alatt történt rombolásra, amely az anyanyelvi oktatást érte. Anavi Ádám a fáradhatatlan Fülöp Lídiának mondott köszönetet, aki összefogta a közösséget. /Király Zoltán: 25 éves az Irodalmi Kör Lugoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Szombati-Szabó István /Debercen, 1887. jan. 1. - Lugos, 1934, júl. 3./1997. március 7.
Az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ Kolozsváron márc. 9-én tartott ülésén nyilatkozatot adott ki, ebben az OMDSZ kiáll az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállítása mellett. Először a jogi garanciákat kell kiharcolni, elengedhetetlen a Bolyai Egyetem visszaállítását kimondó kormányhatározatnak az RMDSZ általi kidolgozása és elfogadtatása. A kedvező nemzetközi helyzet lehetővé teszi ezen lépés rövid időn belüli megtételét. Nem járható út az önálló tagozatok létesítés a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ehelyett külön egyetemre, külön karokra, külön rektorra és egyetemi szenátusra van szükség. Aláírók. Aradi Magyar Diákszövetség /Fülöp Csaba elnök/, Kolozsvári Magyar Diákszövetség /Kiss Olivér elnök/, Temesvári Magyar Diákszövetség /Ratyis Alice elnök/, Nagyváradi Magyar Diákszövetség /Diószegi Lajos elnök/, Brassói Magyar Diákszövetség /Csucsi Róbert alelnök/, Marosvásárhelyi Diákszövetség /Kiss József Attila megbízott/. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./1997. március 19.
Vajdahunyadon 5700 magyar él. A szórványvidéken nehéz a megmaradás, ezt mutatják az óvodák és az iskolák. A magyar óvodába 22 gyereket írattak be, első osztályba már kevesebben kerülnek. Vajdahunyadon 14 éve sikerült beindítani a magyar óvodát, emlékezett vissza Kun Kriza Ilona óvónő. A legtöbb óvodás vegyes házasságból való. Zudor Endre vajdahunyadi nyugdíjas tanár 1951-ben került a városba, munka mellett elvégezte az egyetemet, magyar tanított. A hatvanas években megszervezte a József Attila Irodalmi és Színjátszó Kört. Sikerült az iskolában jó könyvtárt létrehozni, jelenleg 10 988 kötetük van. Az iskola magyar tagozatán 124-en tanulnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./1997. március 26.
Eörsi István emlékeztetett arra, hogy összegyűltek vagy huszonöten Budapesten, a Merlin Színházban, hogy egy másik íróegyesületet alakítsanak. Eörsi kirohant a Magyar Írószövetség ellen. Szerinte a Kádár-érában az Írószövetség a pártpolitika transzmissziós szíjaként funkcionált. A tagságot felduzzasztották. A rendszerváltás után a "tagságot tovább duzzasztották - hazaffyas kötelességből az összes jelentkező kisebbségi és emigráns magyart felvették, akinek neve nyomdafestéket látott." /Eörsi István: Van-e, ami nincs? = Népszava, márc. 27./ Horn Gyula miniszterelnök márc. 27-én találkozott a Magyar Írószövetség székházában hazai és határon túli magyar írókkal, akik az Írószövetség nehéz anyagi helyzetét tolmácsolták. Éppen ebben az időben jelentették be, hogy egy csoport új írószervezetet alakít. A kezdeményezők - Konrád György, Eörsi István, Szilágyi Ákos, Kukorelly Endre, Radnóti Sándor - akik nyugatos vagy posztnyugatos paradigmában gondolkodnak, nem kapnak kellő hangsúlyt a jelenlegi írószövetségben. /Népszabadság, márc. 28./ Pomogáts Béla reagált Eörsi írására. Elmondta, hogy Magyarországon jelenleg nyolc irodalmi társulás működik /Magyar Írószövetség, PEN Klub, József Attila Kör, Írószakszervezet, Magyar Írók Egyesülete, Független Magyar Írók Szövetsége, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia/ és most lesz egy kilencedik. Pomogáts már tavaly ősszel javasolta Konrád Györgynek, hogy az írószövetségen belül jöjjön létre azoknak az "urbánus", "liberális" íróknak /most "posztnyugatosoknak" nevezik magukat/ a társulása, akik úgy érzik, kisebbségi helyzetbe kerültek a szövetség választmányán belül. Nevezzék Babits Társaságnak, ajánlotta Pomogáts, ő is belépne. Az Írószövetségben úgyis működik egy Móricz Zsigmond Kör a hagyományos irányzatúaknak, a baloldali íróké pedig a Nagy Lajos Társaság. Ebből nem lett semmi. - Az új szerveződés viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a szolidaritás hamarosan megtörik. Az irodalom még inkább kiszolgáltatottja lesz a pártpolitikának, s még inkább a politika pártok alárendeltségébe kerül. Ezek a pártok igyekeznek növelni a befolyásukat a kulturális életben. "Nem az új írói egyesület megalakításának szándékára, hanem a szándékot kísérő retorikára gondolok." - írta. Kiábrándító, hogy egy irodalmi kezdeményezést ilyen agresszív kijelentések kívánnak megalapozni. A szervezők nem arra törekednek, hogy az egyesületnek értelmes feladatot adjanak, hanem arra, hogy besározzák és a talajba döngöljék a riválisnak tekintett szervezetet. Elsősorban Eörsi Istvánnak a Népszava márc. 27-i számában megjelent írására gondol. Eörsi indulatkitöréseit megcáfolni úgy sem lehet: ez egy másik dimenzió.- "Az új írótársulás bejelentését kísérő kíméletlen harcmodor ugyanis tovább növelheti az irodalmi életben amúgy is meglevő ellenségeskedést..." /Pomogáts Béla: Õrizzük a méltóságot és a szolidatást. = Magyar Hírlap, ápr. 3./1997. szeptember 3.
Az egységes vagy két/séges magyar irodalom alcímet viselte a júl. 28-a és aug. 3-a között Parajdon, a József Attila Tudományegyetem /Szeged/ magyar tanszéke által szervezett irodalmi tanulmányi tábor Határon címmel. A tábor részét képezi a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a szegedi egyetem magyar tanszékei közötti együttműködésnek, amely a kortárs magyar irodalom elméleti igényű és történeti megalapozottságú kutatására irányul. Vajon leépült vagy felépült az összmagyar irodalom, tették fel a konferencián a kérdést. Szükségesnek látszik egy új kanonizációs stratégiának a közös kidolgozása, amely lehetővé teszi a szóértést. Első szinten az archaikusabb erdélyi magyar irodalom és a töredezettebb, gondolatibb "pannon"-magyar irodalom egy szintre hozása szükséges. - Új felismerések születtek a hazai és magyarországi Sütő-recepció kanonizációs módszereiben, írta a táborozásról szóló beszámolójában az egyik előadó, Kisgyörgy Réka. A meghívott előadók között volt Bréda Ferenc, Cs. Gyimesi Éva, Farkas Zsolt, Kisgyörgy Réka, Odorics Ferenc. A meghívott írók között főleg magyarországi modern, posztmodern írók voltak /Kemény István, Térey János, Kukorelly Endre például/, az erdélyiek között idősebbek és fiatalabbak is /Fekete Vince, Gergely Edit, Kányádi Sándor, Kelemen Hunor, Kovács András Ferenc, Király László, Láng Zsolt, László Noémi, Molnár Vilmos, Orbán János Dénes, Salat Levente, Szilágyi István, Szőcs Géza, Sántha Attila és Visky András/. A vitákban részt vettek a kolozsvári Collegium Transylvanicum diákjai is. - A trianoni szétszabdalás óta 2 milliós erdélyi magyarságról beszélünk. Mi lenne, ha nem e szüntelen generatív munka lenne az, amely az alkotás elengedhetetlen feltételének tartaná a magyar vagy nem magyar alkotói készenlétet? - tették fel a kérdést a táborban. Dr. Odorics Ferenc szegedi docens arról tájékoztatott, hogy a JATE-n az érdeklődés középpontjában a strukuralizmus-viták állnak. A posztmagyar játékos szó, mondta, olyan gondolkodásmódot kíván jelölni, amely túl van a modernen, de ezzel együtt ilyen szövegekkel való foglalatosságnak kíván jelzője lenni. Először Árkoson rendeztek irodalomtudományi tábort, Parajdot, a második tábort a folytonosság jellemzi. /Kisgyörgy Réka: Az egységes vagy két/séges magyar irodalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./1997. október 31.
A Collegium Transsylvanicum Alapítványt mutatta be Cs. Gyimesi Éva elnök: diák-önszerveződés, az elitképzést, a szakmai, tudományos kutatást szolgálja. Hat szakkollégium működik a keretein belül: az Értelmi Rehabilitációs Intézet /gyógypedagógia/, a Láthatatlan Kollégium /irodalomtudomány/, a Max Weber Kollégium /szociológia/, a Diotima Kör /filozófia/, a Kultúrkutatási Kollégium, valamint a Fizikusok Kollégiuma. Páll Zita irodavezető elmondta, hogy sok diák itt írta szakdolgozatát. Cs. Gyimesi Éve elmondta, hogy Ottlik Géza a kollégiumra hagyta 3000 kötetes könyvtárát, azt egy kibérelt lakásban helyezték el. - Brassai László, az Értelmi Rehabilitációs Intézet bekapcsolódott egy Soros-programba, amelynek célja a cigánygyermekek értelmi fejlesztése, mesélte Brassai László, a szakkollégium vezetője. A Láthatatlan Kollégium Torockón szervezett alakuló ülést az első éves magyar szakos hallgatók részére. Balázs Imre József programmenedzser beszámolt arról, hogy nyáron részt vettek a József Attila kör Tatán szervezett táborozásán. A Max Weber Kollégium vezetője, Veres Valér arról adott tájékoztatást, hogy vendégtanárok szervezését a szociológiai tanszékkel együtt bonyolítják le. Bekapcsolódnak egy olyan átfogó felmérésbe, amely a Kárpát-medencében élő identitását kutatja. Web nevű folyóiratuk újabb számának anyaga összeállt. /Sipos Géza: Látni való kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./1997. november 25.
A Margitszigeten a nyár óta több szobrot elloptak: Jókai Mór, József Attila, Balassi Bálint, Ferenczy Károly és Radnóti Miklós mellszobra eltűnt. Kerényi Jenő Furulyázó lány című, a ferences kolostornál felállított szobra októberben tűnt el. A kétméteres, többmázsás bronzszobor kiemeléséhez és elszállításához daruskocsira volt szükség. Minden jel arra mutat, hogy szervezett körülmények között folyik a szoborlopás. A bronz kilójáért ezer forint körüli összeget adnak. Eddig egyetlen esetben sem sikerült a szobrok nyomára bukkanni. /Szigeti szoborveszedelem. = Magyar Hírlap, nov. 25./